Szövegértés tanítása, fejlesztése

Hogyan támogassuk gyermekeinket a tanulásban?
Meg kell őket tanítani tanulni…

A szövegértési képességeket fejlesztő feladatok

• A verbális memória fejlesztése (5 6 7 8 9 10 11 12 szó hallás utáni visszamondása)
• A vizuális memória fejlesztése (5 6 7 8 9 kép megjegyzése, felsorolása; memóriajátékok
• A hallás utáni szövegértés fejlesztése (rövid történetről egyszerű kérdésekre válasz)
• Szövegalkotás mondatokból
  • összekevert mondatok (szavak összekeverve, rakja ki a mondatot belőle)
  • szöveg rekonstruálása (vágjunk szét egy szöveget bekezdésekre, rakja sorba )
• Bekezdésekre tagolás, vázlat hozzá
  • szöveget tagoljuk bekezdésekre, mondjuk róla egy kulcsmondatot  mi
    mutassuk meg a gyereknek, hogyan kell!
• Szöveg kiegészítése szavakkal
  • mondatból hiányzik egy szó, írja be lehet megadottakból választani, vagy teljesen a gyermek találja ki

Olvasástechnikai gyakorlatok

• Tájékozódás a szövegben
  • hangosan olvassa a szöveget, koppantásra forduljon félre, majd folytassa az olvasást
• Írásjelvadászat
  • egy hosszú szövegben keressen pontokat, kérdőjeleket, stb.
• Számolvasás
  • Adunk egy szöveget, amelyet a diákoknak mondatonként kell felolvasniuk úgy, hogy
    nem a szavakat olvassák, hanem a szavak helyett számokat mondanak.
    Ezek a számok jelölhetik pl , hogy az adott szóban hány hosszú magánhangzó van:
    Az (0) ókori (1) Kína (1) más (1) kultúrák (2) hatásaitól (2) elzárva (1) fejlődött (1).
    A (0) Himalája (1), a (0) Csendes-óceán (2), délen (1) őserdők (2) akadályozták (2) a
    (0) megközelítést (2).
  • Vagy pl. ahány betűből áll a szó, azt olvassa, stb.

Válogató olvasás

Adunk egy szövegrészt a tanulóknak, és azt kérjük, hogy miután magukban elolvasták és értelmezték a szöveget, úgy
olvassák fel, hogy csak a meghatározott szót, szókapcsolatot , mondatot olvassák hangosan (pl dátumokat, helyszíneket, stb.)

Dobó István (1500 körül Szered, 1572): felvidéki nagybirtokos főnemes 1549 től Eger vára kapitánya 1552 szept 11 okt 18 között Ahmet nagyvezér és Ali budai pasa egyesült seregével szemben 2000 vitézzel és a várba menekült környékbeli
parasztokkal megvédte a várat, Felső Mo kulcsát A győzelem mind erkölcsi, mind katonai szempontból igen nagy jelentőségű volt ~ jutalmul Dévát és Szamosújvárt kapta I Ferdinándtól, s 1553 ban a kir kinevezte Erdély vajdájává 1566 ban, amikor Erdély újra elszakadt a Habsburgoktól, ~t Izabella kir né bebörtönözte, de hamarosan kiszabadult; Ferdinánd nagy birtokadománnyal kárpótolta s kinevezte Léva kapitányává 1566 ban Szolimán szultán támadásakor ő is felvonult Bécs védelmére s csapataival Győrnél táborozott 1567 ben bevádolták, hogy titokban János Zsigmondhoz pártolt, ezért 1569
dec 12 én I Miksa a pozsonyi ogy en rokonával, Balassi Jánossal együtt elfogatta Utóbb kiderült, hogy a vád alaptalan volt, s 1572 ápr 17 én szabadon engedték
(Magyar életrajzi lexikon, Arcanum . https://bit.ly/2LDqDu6) (2)

Egérrágta szöveg

Segítheti és fejlesztheti az olvasástechnikát, ha olyan szöveget adunk, amely néhány szava félig el van takarva,

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok

Szókincspróba

Kiemelhetünk a feldolgozandó szövegből új, a diákok számára ismeretlen szavakat. A feladatot adhatjuk a szöveg elolvasása előtt, de után is, illetve lehet mindenféle szövegfeldolgozás nélkül is

Kötőszavak

Az alábbi feladat a kötőszavak pontos értelmezésében segít A felsorolt mondatok közül ki kell választani azt a mondatot, amelyik jelentése megegyezik az eredeti mondatéval. A mondatokat válogathatjuk abból a szövegből, amely feldolgozása éppen soron van.

A Máté név a középkorban igen közkedvelt név volt. A XVI. és XVII. századi névlistákon az első 15 leggyakoribb név között találjuk
a) A Máté név a középkorban igen közkedvelt név volt, ám a XVI és XVII századi névlistákon az első 15 leggyakoribb név között találjuk
b) A Máté név a középkorban igen közkedvelt név volt, ezért a XVI és XVII századi névlistákon az első 15 leggyakoribb név között találjuk
c) A Máté név a középkorban igen közkedvelt név volt, mindazonáltal a XVI és XVII századi névlistákon az első 15 leggyakoribb név között találjuk

Sorrend

Kiválasztunk az olvasott szövegből egy 4 5 mondatból álló bekezdést.
A bekezdés mondatait összekeverve írjuk le.
A feladat a mondatok helyes sorrendbe állítása

Szövegértés fokozatai

1. Értő olvasás

Meggyőződünk a szavak jelentésének ismeretéről szómagyarázat, kifejezés értelmezés

Rákérdezünk:

1. a fő gondolatra,
2. a részletekre,
3. az ok okozati viszonyokra,
4. a szövegszerkezet egyéb felépítésére (időrend, logikai rend: összehasonlítás, felsorolás),
5. a szövegszerkezet részekre bontása, a részek lényegének vizsgálata;

Szokásos kérdések lehetnek:

• A szereplőkre: Ki? Mi?
• A színhelyre: Hol?
• Az időre: Mikor?
• A módra: Hogyan?
• Az okokra: Miért?

2. Értelmező olvasás

Olyan gondolatok felfedezése, melyek nincsenek beleírva a szövegbe (implikációk).

Az implikációk (bennfoglalások) olyan dolgok, melyeket beleértünk a szövegbe egyrészt azért, mert nem kell mindent teljesen részletesen kifejteni, másrészt mert neveltetésünknek, kulturális hagyományaink vagy más ismereteink következtében biztosan megértünk.

Például:
„Kertünk végét vakond járja,
fia, lánya és a párja,
túrnak, fúrnak kicsik, nagyok,
én meg
tiszta ideg vagyok.”
(Nagy Bandó András: Vakondok részlet)
Miért ideges a költő?

Az író szándékának kiderítése.

bennünket mire tanít az adott írásmű.
Az is tudható, hogy pl. ismeretközlés, gyönyörködtetés, tanítás, stb. a szöveg célja.
A tanmeséket (fabulákat) például kimondottan tanító céllal írták; burkolt jelentést tartalmaznak, így kiválóan alkalmasak az interpretáló olvasás fejlesztésére.

Az indirekt beszédaktusok (a mondatban kifejezett szándék) megértése.

„Összepakolnál a szobádban? kérdezte anyu Pistitől. A fiú úgy tett, mintha semmit sem hallott volna. Játszott tovább”
Eldöntendő kérdés az anyuka nem választási lehetőséget kínál elvárja tőle, hogy rendet rakjon

A deixis megértése. (A névmások és határozószók jelöltjének megállapítása)

A konkrét rámutatás:
a Szózat következő részlete:
„Itt küzdtenek honért
A hős Árpádnak hadai,
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai”

Hol?

3 . Kritikai olvasás

Az olvasott szöveg értékelését jelenti.

• összevethetik az olvasottakat saját tapasztalataikkal vagy olvasmányaikkal,
• ennek eredményeként értékelhetik azt.
• véleményt , ítéletet alkothatnak, érvelhetnek elképzeléseik mellett.
• pl.: helyesen cselekedett e a szereplő az adott helyzetben? Indokold is.
• erkölcsi ítéletek megalkotása -> a szociális kompetenciáik fejlesztése
• a szerző és a téma viszonyára, tényeket és véleményeket különíttethetünk el, hiányokat, ellentmondásokat, hibákat fedeztethetünk fel.

4. A kreatív (alkotó) olvasás

• képzeljék maguk elé pl. az adott tájat.
• milyen színeket látnak? Rajzolják le! Meséljék el!
• milyen hangokat hallanak? Milyen illatot éreznek? Esetleg milyen ízeket
  éreznek?
• az olvasottak alapján milyennek képzelik el a szereplőket; milyen külső
  tulajdonságok jellemzik őket?
• megjósoltathatjuk a cím alapján, miről szólhat a történet (jóslás, előremondás).
• a szöveggel való ismerkedés során megjósoltatjuk ( előremondatjuk ) a
  folytatást; kérdéseket tetetünk fel a folytatással kapcsolatban.
• találjanak ki más befejezést, vagy folytassák a történetet ott, ahol az
  befejeződött.
• dramatizálás: milyen kifejezések lelhetők fel a szövegben: a gesztus, mimika,
  hanghordozás, testtartás, stb. vonatkozóan

A tanulók kérdései

• A gyerekeket újra meg kell tanítani kérdezni!
• Ugyanis a kisgyerek még gátlástalanul kérdez mindenről, ami érdekli. Ahogy nő, úgy egyre kevésbé kérdez, és bizony ez sokszor a pedagógus/szülő hibája!
• Ne torkolljuk le a tanulókat, ha számunkra egyértelmű dologra kérdeznek rá!
• Ha formai hibát vétenek, akkor tapintatosan javítsunk!
• Tanítsuk meg kérdéseket feltenni saját maguknak!
• Gondolkodjanak el azon, mit szeretnének még megtudni a szöveggel
  kapcsolatban!
• Tanuljanak meg a gyerekek önmagukat ellenőrző kérdéseket is feltenni!

Forrás: http ://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_elmlete_s_gyakorlata_als_tagozaton/4143_a_tanulk_krdsei.html