Beszédhibákról – röviden, érthetően

Tartalom:

• Beszédhiba
• Beszédzavar
• Beszédfogyatékosság
• Beszédfejlődési elmaradások
• Artikulációs zavarok
• Beszédritmuszavarok (hadarás, dadogás)
• Centrális zavarok (dizartria, afázia)
• Parciális teljesítményzavarok („disz-..” -ek)
• Hangképzési zavarok (diszfónia)
• Beszédészlelés és beszédértés gyengeségei
• Mutizmus
• Autizmus – logopédiai szempontból

Beszédhiba

A beszédbeli problémák közül a legenyhébb forma. Bizonyos hangok helytelen képzése (pl.: s helyett sz hangot mond: A citrom szárga színű); vagy bizonyos hangok kiejtésének képtelensége (pl.: nem ejt r hangot: Sze’etem a to’tát).

A hiba oka leggyakrabban:

• a beszéd fejlődésének lassúbb üteme,
• a nyelv és/vagy ajkak izomműködésének renyhesége (lassúsága, gyengesége)
• vagy a hallás utáni megkülönböztetés (akusztikus differenciálás) nehezítettsége (pl.: nem tudja megkülönböztetni, hogy t, vagy d hangot hall – toboz/doboz)

Beszédzavar

Ebben az esetben már nem csak a kiejtés (artikuláció) érintett, hanem az egész nyelvi rendszer egy, vagy több szintje is: hangok, szavak, mondatok, és a jelentés. Sokféle oka lehet, és a tünetek hosszú ideig fennállnak (óvodás-, iskoláskorban is). A beszédzavar már az egész személyiséget befolyásolja. Gyakran maradványtünetek előfordulhatnak a logopédiai kezelések után is. A beszédzavar befolyásolja az általános tanulási teljesítményt.

Beszédfogyatékosság

Beszédfogyatékos az a gyermek/tanuló, akinek

• az iskolai és a későbbi társadalmi beilleszkedése valamilyen mértékben akadályozott,

mert

• a beszédbeli kifejezőkészsége és/vagy a beszédértése életkorától eltérő fejlődésű, és különböző tüneti sajátosságai vannak.

Beszédfejlődési elmaradások

1. megkésett beszédfejlődés

• a beszédfejlődési zavar enyhébb formája, amely részleges, időszakos elmaradás – az ép értelmű, ép hallású gyermekek részképesség-zavara.
• A tünetek 3 – 4 éves kor között kifejezettek, majd 4-6 éves kor között csökkennek. Iskoláskorban maradványtünete lehet: az olvasás-írás megtanulásának lassúbb üteme, enyhébb fokú diszlexia.

tünetei:

• kevesebbet gagyognak kiskorukban;
• az első szavak megjelenése után a beszédfejlődése hosszú időre megakad;
• a szavakat pöszén ejtik, szókincsük még 4-5 éves korukban is szegényes;
• hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen (agrammatikus), majd 2-3 szavas mondatokban beszélnek;
• csökkent beszédkészség;
• beszédmegértésük elmaradott, de gyorsabban fejlődik, mint beszédkészségük;
• jellemző a tartós pöszeség, a szótalálási nehézség, és a mondatszerkesztési nehézség;
• beszédük később gyakran nyelvtanilag is helytelen. 

2. akadályozott beszédfejlődés (fejlődési diszfázia)

A beszédkifejezés és beszédértés együttes zavara.
A szavak, mondatok, és jelentés-, megértés szintjein jelennek meg a tünetek.
A tünetek különböző variációban és súlyosságban jelenhetnek meg.

tünetei:

• a szó- és mondatalkotás hiánya, alacsony szintje,
• egyszavas mondatok,
• gyermeknyelvi szavak, töredékek használata,
• a nyelvtani szabályok lassú elsajátítása, amely
• egyéb részképességek zavaraival társul.

A gyermekek 4 – 10 éves korukban nehezen tanulják meg a megfelelő nyelvi formák alkalmazását (pl.: helytelen ragozás: lót mond, nem lovat; stb.)

A nyelvtan helytelen használata (diszgrammatizmus) tünetei az írott nyelvben (írás, fogalmazás) is jelentkezik.

Artikulációs zavarok

1. pöszeség

ÉLETTANI PÖSZESÉG

3 éves korra alakul ki az anyanyelvre jellemző hangrendszer.
A hangok ejtésében az élettani pöszeség miatt lehet eltérés, pontatlanság.
De 4,5-5 éves korra megfelelő hallásdifferenciálási és motoros fejlődésnél magától javul.

Megfelelő beszédfejlődésnél a következő szakaszok mennek végbe:

• a gyermek felismeri mások rossz ejtését, de a sajátját még nem (pl.: nem szapka, hanem szapka),
• aztán már a sajátját is felismeri, de még nem tudja kimondani (pl.: nem szapka, de nem tudom kimondani),
• végül már felismeri és javítani is tudja (pl.: nem szapka, hanem sapka).

Mivel ez a pöszeség a normál fejlődéssel együtt jár, nem kell a gyermeket terápiában részesíteni.

PÖSZESÉG

4,5-5 éves kor körül még mindig nem megfelelő a gyermeknél a hangok kiejtése.

Részleges pöszeség: 1-2 hangot ejt hibásan.

Általános pöszeség: 10, vagy 10-nél több hangot ejt hibásan.

előforduló tünetek:

• hangkihagyás: nem ejt a hang helyett más hangot,
• felcserélés: pl.: s hang helyett sz hangot ejt,
• torz ejtés: pl.: sz hang ejtése úgy, hogy a nyelv hegye kicsúszik a fogak közé).

A legsérülékenyebbek az ún. sziszegő (sz-z-c) és a susogó (s-zs-cs) hangok, ahol már egy enyhébb fogsorzáródási rendellenesség is torzításhoz vezethet.

A pöszeség oka lehet még:

• a motoros kivitelezés (ajak-, nyelv mozgása),
• renyhe, lassan, erőtlenül mozgó nyelv,
• illetve a hallási észlelés zavara,
• lenőtt nyelvfék. 

2. orrhangzósság (rhinolália)

a hangok nazális színezetének zavara. Az anyanyelv orrhangjai elvesztik orrhangzósságukat, vagy a nem orrhangok válnak orrhangzóssá.

Három fajtája van:

1. Nyílt orrhangzósság: a nem orrhangok orrhangzós színezetet kapnak. Ezek a p-b, t-d, k-g párok, a magánhangzók között az i és az ú. A sz-z-c hangok és az f-v pár furcsa orrhangzósságot kapnak.
2. Zárt orrhangzóság: az orrhangok (m, n, ny) kiejtve b, d és gy hangok lesznek.

(amikor náthásak vagyunk, így beszélünk)

3. Kevert orrhangzóság: vegyesen fordulnak elő a nyílt és zárt orrhangzósság tünetei. Szinte az összes hangot érinti. Az egész beszéd hangszínét megváltoztatja.

Okozhatja:

• megnagyobbodott orrmandula
• orrpolip
• orrsövényferdülés
• lágyszájpad hasadás, hegesedés, egyéb sérülés, szerzett elváltozás
• mandulaműtét után is lehetséges orrhangzós beszéd

Beszédritmuszavarok

Hadarás

A beszéd folyamatosságának és ritmusának a zavara. A hadaró a beszédében „elnyel” hangokat, szótagokat, akár szavakat is. A beszéd dallama monoton. A légzés kapkodó, egyenetlen. A beszéd nehezen, vagy egyáltalán nem érthető.
A hadarást így tudjuk megkülönböztetni a gyors beszédtől: a gyors beszéd üteme gyors, de nem sérülnek a hangok, szavak, nem nyelődnek el. A gyorsaság ellenére a beszéd érthető.
A hadaró személyisége általában: élénk, a gondolataik gyorsan követik egymást. Nehezen küzd meg az időbeosztással. A tünetek írásban is jelentkeznek (betűcserék, szavak kihagyása, szóvégek lehagyása).

Dadogás

3 éves kor körül jelenhet meg a nem folyamatos beszéd korszaka.
Ezt régebben élettani dadogásnak nevezték. (azért mert az élettani pöszeség mindenkinél megjelenik, a dadogás viszont nem minden gyermeknél figyelhető meg).
A gyermek főleg szavakat, szótagokat ismételget.
Ebben az életkorban még nem szükséges logopédiai terápia. De fontos, hogy a szülők tanácsokat kapjanak: hogyan segíthetik, hogy a tünetek ne váljanak tartóssá.

 A tényleges dadogás leggyakrabban az iskolába lépéskor jelenik meg, esetleg a serdülőkor idején.

Ekkor a tünetek:

• görcsös megakadások, amik kiterjednek a légzésre, a beszéd folyamatosságára,
• hang- és szótagismétlések, megakadások,
• sajátos tempóváltások és szabálytalan szünetek.

 A görcsös akadozások többfélék is lehetnek:

klónusos görcs: a hang-, szótag, vagy szó gyakori ismétlése: k-k-k-k-kabát; ku-ku-kutya
tónusos görcs: görcsösen elnyújtja a kezdőhangot: ssssssssss-sapka
A kétfajta görcs kevert formáival is találkozhatunk.
A dadogás hatása megjelenik a viselkedésben is: szorongás, befeléfordulás, érzelmi bizonytalanság, önértékelési zavar, önbizalomhiány.

 Dadogás és hadarás esetén is a logopédiai terápia mellett nagyon fontos, ha pszichológus segítségével is kiegészül a beszédhiba kezelése.

Centrális zavarok

Dizartria

A beteg az egyes hangokat helyesen ejti. De a hangokat nem tudja helyesen szótagokká, szavakká formálni. (Pl. helyesen ejti a következő hangokat: a, b, k, l. De nem tudja kimondani, hogy ablak, helyette azt mondja: aklab).
Oka: bizonyos agyi sérülések. A sérülés helyétől és súlyosságától, kiterjedtségétől függenek a tünetek.
A terápia sikerességéhez orvos, gyógypedagógus-, logopédus, gyógytornász együttes munkája szükséges.

Afázia

Különböző agyi sérülések következménye (pl.: agysérülés, infarktus, daganat, stb.)

A tünetek a sérülés jellegétől és súlyosságától függően nagyon változatosak, egyénenként eltérőek.

• a beszédet nem érti meg,
• gyenge kiejtési képesség, a hangokat nehezen tudja szavakká formálni
• akadozó beszéd
• kihagyás a beszédben, bizonytalanság miatt
• nehezen találja meg a szavakat (pl.: tárgymegnevezés nehézsége)
• értelmetlen „szósaláták” használata – emiatt a beszédük nehezen érthető
• szavak vagy mondatok megismétlésének képtelensége (utánmondási zavar)
• bizonyos szótag, szó vagy akár mondat állandó, kényszeres ismételgetés
• nyelvtanilag helyes beszédre nem képes
• hiányos, befejezetlen vagy nyelvtanilag hibás mondatok megjelenése
• olvasás-, írás-, számolás szerzett (agyi sérülés miatti) zavara
• a szóbeli megnyilvánulás általában véve korlátozott

Afázia két fő típusa:

Szenzoros afázia: a beszédmegértés zavara (aránylag jól tud beszélni, de nehezen érti, amit mondanak neki)
Motoros afázia: a beszédkészség zavara (aránylag jól érti, amit mondanak neki, de nehézsége van a beszéddel)

Parciális teljesítményzavarok („disz-..” -ek)

Parciális = részleges

Disz előtag jelentése = egy-egy terület nem megfelelő, hibás működése

Diszlexia

Olvasási probléma ép látás, normális, vagy akár magas intelligencia mellett.
Ez nem betegség, hanem egy állapot.
Részképességzavar – az agy kicsit másképp működik.

Tünetei:

Óvodás korban:

• megkésett beszédfejlődés
• szegényes szókincs
• nem érdeklik a gyermeket a mesék, a versek, történetek
• szómegtalálási nehézség
• ritmuszavar a mozgásban és a beszédben
• ügyetlenség a mozgásokban
• a testséma-zavar: nem tud a testén tájékozódni, irányok: lenn-fenn, jobb-bal
• tájékozódási zavar térben, és időben
• lassan alakul ki
• zavart vagy lassan kialakuló jobb-bal dominancia (lateralitás) – azaz, hogy jobbkezes, vagy balkezes lesz (erőltetni nem szabad! rászoktatni pl. a jobbkezességre)
• az emlékezet zavara

 Iskolás korban:

• az óvodáskori tünetek nagyrészénekmegmaradása
• betűtévesztések: formai alapon: f-t, b-d, a-e; vagy hangzásbeli alapon: g-k
• betűkihagyások, betűcserék, a betűk sorrendjének megfordítása
• lassú olvasástempó
• gyenge szövegértés
• rossz helyesírás (hosszú-rövid megkülönböztetése, egybe- és különírás, az olvasásban jelentkező betűtévesztések itt is megjelennek)
• nehézségek jelentkezhetnek a nyelvtanulásban

Diszgráfia, diszortográfia

Az írás, helyesírás problémája.

Ez nem betegség, hanem egy állapot.

Részképességzavar – az agy kicsit másképp működik.

Egyre elterjedtebb az írás és helyesírás nehézségének külön diagnosztizálása. Bár a két tünet gyakran együttjár.

Diszgráfia: az íráskép „csúnya”

Diszortográfia: a helyesírás zavara

Tünetek:

• az íráskép rendezetlen, nem igazodik a vonalrendszerhez
• a betűk formája változékony, sokszor ki sem olvasható
• a ceruzafogás legtöbb esetben szabálytalan
• másolásnál 2-3 betűnél nem tud emlékezni, ezért lassú a munkatempó, sok a hiba
• tollbamondásnál lemarad, sokat hibázik, mert gondolkodni kell a betűk formáján, az egymásutániságán, 2-3 szónál nem tud többet megjegyezni

A diszgráfia nem egyenlő a csúnya írással, a diagnózis megállapításához szakember vizsgálata szükséges

A diszgráfia gyakran együttjár a diszlexiával, de megjelenhet külön problémaként is.

Diszkalkulia

Számolási probléma normális intelligencia mellett.

Ez nem betegség, hanem egy állapot.

Részképességzavar – az agy kicsit másképp működik.

Tünetei:

• nehézségek az alapműveleteknél ( összeadás, szorzás, fokozottan a kivonás, osztás)
• számok sorrendisége hibás
• helyiérték megértése, alkalmazása problémás
• ujjain számol sok éven át
• többjegyű szám esetén a számjegyeket felcseréli
• nehezen hasonlít össze két számot (pl.: melyik a nagyobb)
• nehezen értik meg a matematikai szabályokat
• analóg (mutatós) órákról nem tudja leolvasni az időt

A diszkalkulia diagnózis megállapításához szakember vizsgálata szükséges.
A tünetek 3. osztálytól jelentkeznek egyértelműbben, amikor már többszámjegyű számokkal, és bonyolultabb matematikai feladatokkal találkoznak a gyerekek.

A „diszes” problémákkal küzdő gyerekek személyiségére, motiváltságára, magatartására hatással vannak a tünetek, az iskolai sikertelenség.
Ezért fontos ezek mihamarabbi felismerése, diagnosztizálása, és terápiás megsegítésük, fejlesztésük.

Hangképzési zavarok

Diszfónia

A hang tisztaságának, a beszéd hangzásának a zavara.

Tünetei:

• rekedtség
• fátyolos hang
• préselő-feszítő hangképzés
• suttogás
• gyakori krákogás
• gombócérzés a torokban
• a hangerő csökken
• rossz légzéstechnika

Okai lehetnek: dohányzás, gégehurut, hangszalagok, gége kóros eltérései, pszichés problémák.
Kezeléséhez logopédus, foniáter, fül-orr-gégész, akár pszichológus szakemberek együttes munkája javasolt.

Beszédészlelés és beszédértés gyengeségei

Beszédészlelés jelentése: a beszédhangok, hangkapcsolatok felismerése (hallom a hangot, hogy ’h – a – l’ és felismerem, hogy ezek a h, a, l hangok, amik a „hal” szóvá állnak össze)

Beszédértés jelentése: a szavak, mondatok helyes felismerése, és megértése, azaz helyes értelmezése (ezt hallom: ’a – h – a – l – ú – sz – i – k’ , és miután helyesen észleltem a hangokat, mondattá áll össze a fejemben: A hal úszik. És megértem, hogy arról az állatról van szó, amely vízben él, és ilyen mozgást végez.)

 A beszédészlelés-, értés folyamatának zavara komoly problémát okoz környezetünk megértésében, a tanulásban.

 Leggyakoribb tünetei

tünetek óvodáskorban:

• érthetetlen, „halandzsa” beszéd
• makacs, elhúzódó pöszeség
• kérdésekre nem megfelelő válaszok adása
• nem veszi észre, ha a nevét mondják, szólítják (auditív alak-háttér megkülönböztetés)
• zavarja mások hangos beszéde (auditív inger felvételének zavara)
• szereti, ha a TV hangosabban szól illetve a környezete hangosabb
• figyelmetlennek, feledékenynek tűnik
• „mi van?”; „mit mondtál?”
• a másik gyereket figyeli, ha szóban közölték, mit kell csinálni
• nem köti le a figyelmét a mesélés
• nem tudja megismételni a hallottakat
• nem képes megtanulni a verseket, dalokat
• rosszul énekel, „botfülű”
• hamar kifárad (a zajos környezetben)
• diszgrammatikus mondatok jellemzik beszédét
• beszédmegértése vizuális és mozgásos kíséret (segítség) mellett megfelelő
• hosszabb szavakban felcseréli a hangokat, szótagokat

tünetek iskolás korban:

• figyelmetlenség
• nehezen követi az óra menetét
• nehezen dolgozik önállóan
• nem érti, amit olvas
• tollbamondásnál sok hibája van
• gyengébb teljesítmény, mint amire képességei alapján képes lenne
• tanórákon nem aktív
• otthon nem tud egyedül tanulni

Mutizmus

Jelentése: némaság. A beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki.

Szelektív mutizmus: általában ezek a gyermekek jó képességűek, de bizonyos helyzetekben, különböző személyek jelenlétében nem képesek megszólalni (pl. otthon beszél, de óvodában/iskolában nem beszél; vagy éppen fordítva).
Fontos kiemelni, hogy nem a dac áll a probléma hátterében.
A gyermek beszédprodukciója és beszédmegértése ép.
Régebben ezt elektív mutizmus volt ennek az elnevezése.
Mutizmus: teljes némaság (ez ritkán fordul elő) 

Lányoknál gyakoribb, mint a fiúknál. 

A zavar rendszerint társul olyan jelentős személyiségvonásokkal, mint

• szorongás,
• visszahúzódás,
• (túl)érzékenység és ellenkezés.
• feszültség érzése
• félénkség, szégyenlősség
• érzelmi labilitás
• érzékenység
• fél a felnőttektől
• fél más emberek előtt beszélni
• fél más emberek előtt megjelenni és a figyelem középpontjába kerülni
• ismeretlen helyzettől való félelem

 A szelektív mutizmus sikeres kezeléséhez a logopédus mellé mindenképpen fontos a pszichológus munkája!

Autizmus – logopédiai szempontból

Autizmus meghatározása: a szociális, kommunikációs és viselkedés fejlődési zavara, mely egész életen át tartó állapot (nem betegség!).

Azért autizmus spektrum zavar, mert a tünetek az enyhétől a súlyosig nagyon különbözőek lehetnek egyénenként.

Az autizmus olyan összetett, komplex tünetegyüttes, ami befolyással van a teljes személyiségre.

Ezért más problémákkal szemben az autizmus a vezető tünet.

A kommunikációs eltérések nagyon széles körűek lehetnek: az egyáltalán nem beszélő gyerektől a korát meghaladó szókészlettel folyékonyan beszélő, de társalgásba nehezen bevonható gyerekig.

A gyerekek beszédfejlődése többségében megkésve alakul.

A gyermek egyéves kora körül mond néhány szót, majd ezeket elhagyja.

Nonverbális eszközökkel sem próbálja pótolni a beszéd hiányát.

A gyakran a hallott beszédet visszaismétli (echolál), átvett paneleket használ a beszédében.

Beszéde nem személyre irányul, inkább monologizál, vagy a cselekvését kommentálja.

Szokatlan hanghordozást használ, lapos, monoton hangon beszél…

Ha autizmussal élőkkel szeretnénk foglalkozni, meg kell tanulnunk az ő agyukkal gondolkodni, és az ő szemükkel látni ugyanazt a világot – amit mi másként is láthatunk.

„A gyermek nem azért autisztikus, mert nem tanult meg beszélni, hanem azért nem tudta a beszédet elsajátítani, mert autisztikus.” (R. Lempp)

A terápiához a logopédus mellett nagyon fontos az autizmus szakos gyógypedagógus munkája.