A „kötelező” olvasmányok feldolgozásának differenciált útjai

 

Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI, Perjésiné Farkas Krisztina, kisterezpfk@gmail.com

 

Bevezetés 

Bár az Alföld sík vidékén születtem, debreceni lányként felnőttként mégis a Bükk lábánál, Miskolcon élek, mert a „zordon Kárpátokat”, a hegyeket szeretem – válaszolnék stílusosan Petőfinek, a „kötelező” olvasmányok, a kötelező műalkotások feldolgozási útjait járva körbe.

Ezzel én elmondhatom, ez a vers számomra belsővé vált, idézni tudok belőle, mindennapi szókincsembe épültek be sorai. De elmondhatja-e ezt mindenki magáról? Mindenki megérti amit olvas, amit olvasnia kötelező…?

A választ tudjuk. 33 éves szakmai utam alatt tanítottam akkori nevén kisegítő iskolában tanulásban akadályozott, majd tanítottam általános iskolában tehetséges gyermekeket. Dolgoztam az óvodától kezdve, a szakképzésig minden köznevelési szintéren, a legkülönbözőbb anyanyelvi szintű gyermekekkel, tanulókkal.

Tapasztalatom, ahogy telnek az évek, évtizedek, hogy egyre kevesebb gyermeknek könnyű egyáltalán csak elolvasni az általános iskolai, középiskolai „kötelező” olvasmányokat. Idézőjelbe téve a kötelező szót, mert de jó lenne helyette valami más kifejezés, hisz már maga a szó is egy negatív reakciót indít be…

Tanulmányomban gyakorlatorientált szemléletmóddal azt a munkámat mutatom be, hogyan próbálom meg segíteni a tanulók útját, hogy igazi „olvasókká” válhassanak.

Előzmények – találkozásom a K.É.K-módszerrel

Az EFOP 3.1.6-16-2017-00030 „A köznevelés esélyteremtő szerepének erősítése a Miskolci Tankerületi Központnál” című pályázat keretében készítettem el a „Tanulási utak segítése – Magyar nyelv és irodalom tantárgy témaköreinek differenciálási lehetőségei – 4., 5. évfolyamon” című, 5 kötetes, majd 800 oldalas kiadványom.

Ebben a tankönyvek egy-egy fejezetéhez az anyag differenciált feldolgozását mutattam meg, 3 képességszintnek megfelelően feldolgozva a tananyagot: az átlagosnál lassabban haladó, a néhány képességterületen elmaradást mutató, és a minden képességterületen elmaradó tanulók számára.

A feldolgozandó irodalmi műveket a különböző szinteknek megfelelően rövidítettem, nyelvi szintjüket egyszerűsítettem. A kiadvány írásakor még nem hallottam a Könnyen Érthető Kommunikációs (K.É.K.) módszerrel, mondhatnám, „ösztönből” írtam.

  1. ábra: Részlet a „Tanulási utak segítése – Magyar nyelv és irodalom tantárgy témaköreinek differenciálási lehetőségei – 5. évfolyamon” című kiadványból (Szerző: dr. Perjésiné Farkas Krisztina; 2020)

A nyelvhasználatról

Már az említett kiadvány elkészülte után, az EFOP 3.1.6 pályázat keretében megrendezett logopédiai konferencián hallottam előadást a Könnyen Érthető Kommunikációról. Mély benyomást tett rám, hisz egész szakmai pályafutásom alatt az érlelődött bennem, hogy valahogy, eddigi eszköztáramat bővítve, segíteni kell a tanulók nagy részét, mert nem értik azt, amit az iskolában hallanak, tanulnak.

Munkám szempontjából fontos, ezért tegyünk egy kis kitérőt, és nézzük meg, milyen nyelvi szintek vannak:

A1: minimumszint; A2: alapszint; B1: küszöbszint; B2: középszint; C1: haladó; C2: mesterfok. A köznyelv a B2 szint, a szaknyelv, irodalmi nyelv C1, C2-es nyelvi szinten fogalmazódik meg.

Gondoljuk el, mennyi gyermek és felnőtt van, akik képességeik miatt csak A1, A2-es nyelvi szinten beszélnek-, értenek, a tankönyvek viszont, amikből tanulniuk kell, az irodalmi és egyéb művek, amit olvasniuk kell, C1 nyelvi szinten íródott. Azaz, nagyon sokan olvassák, de nem értik, mit olvasnak.

Saját „kutatásom”

Pedagógiai tapasztalataim, amatőr versírói vénám, és a K.É.K módszer megismerése ez év tavaszán összeérett, és a magam és tanítványaim fejlődése érdekében általános iskolai kötelező olvasmányokat (Vuk, A két Lotti) kezdtem újramesélni A1 és A2 nyelvi szinten. A Vuk első oldalát összehasonlításként elolvastattam és véleményeztettem tanítványaimmal, és ebből végül egy tanulságos kutatás született:

Egy A1–A2 nyelvi szinten újramesélt kötelező olvasmány szövegrészletének összehasonlítása 8 – 18 éves tanulók körében

  1. ábra: Vuk újramesélve A1 (b) és A2 (j) nyelvi szinten (Szerző: dr. Perjésiné Farkas Krisztina; 2023)

 

Eredmények:

2023 áprilisában két utazó gyógypedagógus kolléganőm segítségével (Kovács Gizella, Németh Rita, akiknek ezúton is külön köszönöm önzetlen közreműködésüket!) 64 tanulóval olvastattuk el a fenti ábrán látható részletet.

A tanulók közül 39 fiú, 25 lány, osztályfokuk 2. és 10. évfolyam közötti volt. Az iskoláik területileg: Miskolc, Harsány, Kisgyőr, Nyékládháza.

A tanulók integráltan oktatott, sajátos nevelési igényűek, diagnózisuk szerint:

kevert specifikus fejlődési zavar (20), beszédfogyatékos (9), valamilyen dys-es (8), enyhe értelmi fogyatékos (8), aktivitás és figyelem zavara (5), iskolai képességek kevert zavara (5), hiperkinetikus figyelemzavar (3), ADHD (1); továbbá 5 tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő.

  1. kérdés: Melyik tetszett jobban?

A1: 15-en választották; A2: 40-en; Mindkettő: 9-en.

  1. kérdés: Miért tetszett?

Az egyedi válaszok tartalmi összefoglalásával, az előforduló gyakoriság szerint az első 3 rangsorban:

A1: Ezt könnyebb megérteni; Nincs benne sok betű; Ezt könnyű olvasni.

A2: Ebben több minden történt; Ez izgalmasabb, érdekesebb; Ez részletesebb, jobban elmondja a történetet.

 

A vizsgálat során azt a csodát éltük meg, mind pedagógusok, mind a tanulók, hogy azok a gyerekek, akik kettes osztályzatokkal sok esetben csak bukdácsolnak, és utálnak olvasni, most örömmel olvastak, sőt, értették, vissza tudták adni azt, amit olvastak.

Mai divatos szóval, kompetensek lettek az olvasásban. Ezt fantasztikus volt nekik, és nekünk, gyógypedagógusoknak is megélni.

Továbbá nagyon jó beszélgetések kerekedtek ki ennek apropójából, és igazi „aranyköpések” is születtek, csak érzékeltetésképpen pár:

„Ez jó volt, hol van fenn az interneten?”; „Ha megcsinálod A Pál utcai fiúkat is, akkor 10/10 vagy!”; Az Egri csillagokat kell olvasni, de az hosszú és unalmas… ha így megírnád, akkor kihirdetném az iskolában, hogy mindenki olvassa el…”.

 

Kutatásom összegző konklúziója pedig számomra, az integrációban dolgozó gyógypedagógus számára ez:

az általános iskolában nagyon sok diagnózissal, és „papírral” nem rendelkező olyan tanuló ül, akik nem értik, ami a tankönyvekben le van írva, amiket olvasniuk kell. Ám ha a saját nyelvi szintjükön olvassák, akkor megértik, és abszolút befogadók, értők ezekre az információkra, szépirodalmi élményekre. Számukra az eredeti mű sok, az A1 nyelvi szint kevés, az A2 nyelvi szinten történő megfogalmazás az, amit be tudnak fogadni, ami számukra a legcélravezetőbb.

Kötelező olvasmányok újramesélve A2-es nyelvi szinten

Az előző fejezetben bemutatott vizsgálatom folyamata és eredményei óriási inspiráció volt számomra. Ezért végigírtam a Vukot, és A két Lottit. Sőt, két nagyon jól rajzoló SNI tanulómat megkértem, nem lenne-e kedvük illusztrációt készíteni a művekhez.

Egy nagyon komoly közös csapatmunka alakult ki tanulóimmal, mert az elkészült oldalakat ők folyamatosan olvasták, ők lettek az én igazi „lektoraim”, amit nagy élvezettel végeztek – megélték, hogy nemcsak az olvasásban lettek kompetensek, hanem még a véleményükre is kíváncsi valaki!

    1. ábra: Újramesélve A Két Lotti (b) és a Vuk (j) A2 nyelvi szinten – részlet (Szerző: dr. Perjésiné Farkas Krisztina; 2023)

    A regényekhez olvasónaplót is kezdtem készíteni, amit szintén megmutattam tanulóimnak. Ezeknek a kérdéseknek a segítségével képesek voltak az önálló szövegfeldolgozásra.

    Befejező gondolatok

    Egy „oh, kipróbálom, mert érdekel” érzéssel írtam le az első, könnyen érthető nyelven írt mondataimat. A tanulóimmal elolvastatva, és a befogadó élményt látva folyamatosan vált ez egyre komolyabban vett munkává.

    A Vuk és A Két Lotti sikere után, az illusztrátor tanulóim további lelkesedésével belevágtam A Pál utcai fiúk, és az Egri csillagok újramesélésébe.

    Bármi is lesz ezeknek az újramesélt alkotásaimnak a sorsa, ha már csak évente 40-50 tanulóm nem záródik ki a kulturális örökség eme részéből, akkor már minden időt, szellemi energiát megért ez a „KÉK-szépirodalmi” missziós tevékenységem.

    Köszönet érte az olvasó tanulóimnak, illusztrátoraimnak, a segítő kollégáimnak, a számomra inspirációt adó K.É.K. hazai jeles szakembereinek, és nem utolsó sorban, a legnagyobb tisztelettel, az eredeti művek szerzőinek.

    1. ábra: Készül A Pál utcai fiúk (b) és az Egri csillagok (j) A2 nyelvi szinten – részlet (Szerző: dr. Perjésiné Farkas Krisztina; 2023)

    —-

    (Az előadás elhangzott: 2023. június 30. Mór, Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete országos konferenciáján)

    Újramesélt könyveim

    A könnyen érthető nyelven újramesélt könyveim főhajtásom az eredeti szerzők előtt, és annak segítése, hogy minél többen részesüljenek a kulturális örökség kincseiből.

    Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

    A könyv A5-ös méretű, nagybetűs, rajzokkal illusztrált, 81 oldal.

    Fekete István: Vuk

    A könyv A5-ös méretű, nagybetűs, rajzokkal illusztrált, 27 oldal.

    William Shakespeare: Romeo és Júlia

    A könyv A5-ös méretű, nagybetűs, rajzokkal illusztrált, 94 oldal.

    Erich Kästner: A két Lotti

    A könyv A5-ös méretű, nagybetűs, rajzokkal illusztrált, 48 oldal.

    Antoine De Saint-Exupéry: A kis herceg

    A könyv A5-ös méretű, nagybetűs, rajzokkal illusztrált, 50 oldal.

    Fekete István: Vuk

    A könyv A5-ös méretű, nagybetűs, rajzokkal illusztrált, 27 oldal.

    Kapcsolat

    dr. Perjésiné Farkas Krisztina

    Telefonszám

    +36(20)4803479

    Email

    kisterezpfk@gmail.com

    Várom kérdését, észrevételét

    © ujrameseltregenyek.hu 2024 | Impresszum | Adatkezelési szabályzat | Weboldal készítés: Webpole

    Az oldalon olvasható tartalmak és fotók szerzői védelem alatt állnak.  A szerző engedélye nélkül nem terjeszthetőek.

    © ujrameseltregenyek.hu 2024

    Impresszum

    Adatkezelési szabályzat

    Weboldal készítés: Webpole

    Az oldalon olvasható tartalmak és fotók szerzői védelem alatt állnak.  A szerző engedélye nélkül nem terjeszthetőek.