Beszédhibákról – röviden, érthetően
Tartalom:
- Beszédhiba
- Beszédzavar
- Beszédfogyatékosság
- Beszédfejlődési elmaradások
- Artikulációs zavarok
- Beszédritmuszavarok (hadarás, dadogás)
- Centrális zavarok (dizartria, afázia)
- Parciális teljesítményzavarok („disz-..” -ek)
- Hangképzési zavarok (diszfónia)
- Beszédészlelés és beszédértés gyengeségei
- Mutizmus
- Autizmus – logopédiai szempontból
Beszédhiba
A beszédbeli problémák közül a legenyhébb forma. Bizonyos hangok helytelen képzése (pl.: s helyett sz hangot mond: A citrom szárga színű); vagy bizonyos hangok kiejtésének képtelensége (pl.: nem ejt r hangot: Sze’etem a to’tát).
A hiba oka leggyakrabban:
- a beszéd fejlődésének lassúbb üteme,
- a nyelv és/vagy ajkak izomműködésének renyhesége (lassúsága, gyengesége)
- vagy a hallás utáni megkülönböztetés (akusztikus differenciálás) nehezítettsége (pl.: nem tudja megkülönböztetni, hogy t, vagy d hangot hall – toboz/doboz)
Beszédzavar
Ebben az esetben már nem csak a kiejtés (artikuláció) érintett, hanem az egész nyelvi rendszer egy, vagy több szintje is: hangok, szavak, mondatok, és a jelentés. Sokféle oka lehet, és a tünetek hosszú ideig fennállnak (óvodás-, iskoláskorban is). A beszédzavar már az egész személyiséget befolyásolja. Gyakran maradványtünetek előfordulhatnak a logopédiai kezelések után is. A beszédzavar befolyásolja az általános tanulási teljesítményt.
Beszédfogyatékosság
Beszédfogyatékos az a gyermek/tanuló, akinek
- az iskolai és a későbbi társadalmi beilleszkedése valamilyen mértékben akadályozott,
mert
- a beszédbeli kifejezőkészsége és/vagy a beszédértése életkorától eltérő fejlődésű, és különböző tüneti sajátosságai vannak.
Beszédfejlődési elmaradások
- megkésett beszédfejlődés
- a beszédfejlődési zavar enyhébb formája, amely részleges, időszakos elmaradás – az ép értelmű, ép hallású gyermekek részképesség-zavara.
- A tünetek 3 – 4 éves kor között kifejezettek, majd 4-6 éves kor között csökkennek. Iskoláskorban maradványtünete lehet: az olvasás-írás megtanulásának lassúbb üteme, enyhébb fokú diszlexia.
tünetei:
- kevesebbet gagyognak kiskorukban;
- az első szavak megjelenése után a beszédfejlődése hosszú időre megakad;
- a szavakat pöszén ejtik, szókincsük még 4-5 éves korukban is szegényes;
- hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen (agrammatikus), majd 2-3 szavas mondatokban beszélnek;
- csökkent beszédkészség;
- beszédmegértésük elmaradott, de gyorsabban fejlődik, mint beszédkészségük;
- jellemző a tartós pöszeség, a szótalálási nehézség, és a mondatszerkesztési nehézség;
- beszédük később gyakran nyelvtanilag is helytelen.
- akadályozott beszédfejlődés (fejlődési diszfázia)
A beszédkifejezés és beszédértés együttes zavara.
A szavak, mondatok, és jelentés-, megértés szintjein jelennek meg a tünetek.
A tünetek különböző variációban és súlyosságban jelenhetnek meg.
tünetei:
- a szó- és mondatalkotás hiánya, alacsony szintje,
- egyszavas mondatok,
- gyermeknyelvi szavak, töredékek használata,
- a nyelvtani szabályok lassú elsajátítása, amely
- egyéb részképességek zavaraival társul.
A gyermekek 4 – 10 éves korukban nehezen tanulják meg a megfelelő nyelvi formák alkalmazását (pl.: helytelen ragozás: lót mond, nem lovat; stb.)
A nyelvtan helytelen használata (diszgrammatizmus) tünetei az írott nyelvben (írás, fogalmazás) is jelentkezik.
Artikulációs zavarok
- pöszeség
ÉLETTANI PÖSZESÉG
3 éves korra alakul ki az anyanyelvre jellemző hangrendszer.
A hangok ejtésében az élettani pöszeség miatt lehet eltérés, pontatlanság.
De 4,5-5 éves korra megfelelő hallásdifferenciálási és motoros fejlődésnél magától javul.
Megfelelő beszédfejlődésnél a következő szakaszok mennek végbe:
- a gyermek felismeri mások rossz ejtését, de a sajátját még nem (pl.: nem szapka, hanem szapka),
- aztán már a sajátját is felismeri, de még nem tudja kimondani (pl.: nem szapka, de nem tudom kimondani),
- végül már felismeri és javítani is tudja (pl.: nem szapka, hanem sapka).
Mivel ez a pöszeség a normál fejlődéssel együtt jár, nem kell a gyermeket terápiában részesíteni.
PÖSZESÉG
4,5-5 éves kor körül még mindig nem megfelelő a gyermeknél a hangok kiejtése.
Részleges pöszeség: 1-2 hangot ejt hibásan.
Általános pöszeség: 10, vagy 10-nél több hangot ejt hibásan.
előforduló tünetek:
- hangkihagyás: nem ejt a hang helyett más hangot,
- felcserélés: pl.: s hang helyett sz hangot ejt,
- torz ejtés: pl.: sz hang ejtése úgy, hogy a nyelv hegye kicsúszik a fogak közé).
A legsérülékenyebbek az ún. sziszegő (sz-z-c) és a susogó (s-zs-cs) hangok, ahol már egy enyhébb fogsorzáródási rendellenesség is torzításhoz vezethet.
A pöszeség oka lehet még:
- a motoros kivitelezés (ajak-, nyelv mozgása),
- renyhe, lassan, erőtlenül mozgó nyelv,
- illetve a hallási észlelés zavara,
- lenőtt nyelvfék.
- orrhangzósság (rhinolália)
a hangok nazális színezetének zavara. Az anyanyelv orrhangjai elvesztik orrhangzósságukat, vagy a nem orrhangok válnak orrhangzóssá.
Három fajtája van:
- Nyílt orrhangzósság: a nem orrhangok orrhangzós színezetet kapnak. Ezek a p-b, t-d, k-g párok, a magánhangzók között az i és az ú. A sz-z-c hangok és az f-v pár furcsa orrhangzósságot kapnak.
- Zárt orrhangzóság: az orrhangok (m, n, ny) kiejtve b, d és gy hangok lesznek.
(amikor náthásak vagyunk, így beszélünk)
- Kevert orrhangzóság: vegyesen fordulnak elő a nyílt és zárt orrhangzósság tünetei. Szinte az összes hangot érinti. Az egész beszéd hangszínét megváltoztatja.
Okozhatja:
- megnagyobbodott orrmandula
- orrpolip
- orrsövényferdülés
- lágyszájpad hasadás, hegesedés, egyéb sérülés, szerzett elváltozás
- mandulaműtét után is lehetséges orrhangzós beszéd
Beszédritmuszavarok
Hadarás
A beszéd folyamatosságának és ritmusának a zavara. A hadaró a beszédében „elnyel” hangokat, szótagokat, akár szavakat is. A beszéd dallama monoton. A légzés kapkodó, egyenetlen. A beszéd nehezen, vagy egyáltalán nem érthető.
A hadarást így tudjuk megkülönböztetni a gyors beszédtől: a gyors beszéd üteme gyors, de nem sérülnek a hangok, szavak, nem nyelődnek el. A gyorsaság ellenére a beszéd érthető.
A hadaró személyisége általában: élénk, a gondolataik gyorsan követik egymást. Nehezen küzd meg az időbeosztással. A tünetek írásban is jelentkeznek (betűcserék, szavak kihagyása, szóvégek lehagyása).
Dadogás
3 éves kor körül jelenhet meg a nem folyamatos beszéd korszaka.
Ezt régebben élettani dadogásnak nevezték. (azért mert az élettani pöszeség mindenkinél megjelenik, a dadogás viszont nem minden gyermeknél figyelhető meg).
A gyermek főleg szavakat, szótagokat ismételget.
Ebben az életkorban még nem szükséges logopédiai terápia. De fontos, hogy a szülők tanácsokat kapjanak: hogyan segíthetik, hogy a tünetek ne váljanak tartóssá.
A tényleges dadogás leggyakrabban az iskolába lépéskor jelenik meg, esetleg a serdülőkor idején.
Ekkor a tünetek:
- görcsös megakadások, amik kiterjednek a légzésre, a beszéd folyamatosságára,
- hang- és szótagismétlések, megakadások,
- sajátos tempóváltások és szabálytalan szünetek.
A görcsös akadozások többfélék is lehetnek:
klónusos görcs: a hang-, szótag, vagy szó gyakori ismétlése: k-k-k-k-kabát; ku-ku-kutya
tónusos görcs: görcsösen elnyújtja a kezdőhangot: ssssssssss-sapka
A kétfajta görcs kevert formáival is találkozhatunk.
A dadogás hatása megjelenik a viselkedésben is: szorongás, befeléfordulás, érzelmi bizonytalanság, önértékelési zavar, önbizalomhiány.
Dadogás és hadarás esetén is a logopédiai terápia mellett nagyon fontos, ha pszichológus segítségével is kiegészül a beszédhiba kezelése.
Centrális zavarok
Dizartria
A beteg az egyes hangokat helyesen ejti. De a hangokat nem tudja helyesen szótagokká, szavakká formálni. (Pl. helyesen ejti a következő hangokat: a, b, k, l. De nem tudja kimondani, hogy ablak, helyette azt mondja: aklab).
Oka: bizonyos agyi sérülések. A sérülés helyétől és súlyosságától, kiterjedtségétől függenek a tünetek.
A terápia sikerességéhez orvos, gyógypedagógus-, logopédus, gyógytornász együttes munkája szükséges.
Afázia
Különböző agyi sérülések következménye (pl.: agysérülés, infarktus, daganat, stb.)
A tünetek a sérülés jellegétől és súlyosságától függően nagyon változatosak, egyénenként eltérőek.
- a beszédet nem érti meg,
- gyenge kiejtési képesség, a hangokat nehezen tudja szavakká formálni
- akadozó beszéd
- kihagyás a beszédben, bizonytalanság miatt
- nehezen találja meg a szavakat (pl.: tárgymegnevezés nehézsége)
- értelmetlen „szósaláták” használata – emiatt a beszédük nehezen érthető
- szavak vagy mondatok megismétlésének képtelensége (utánmondási zavar)
- bizonyos szótag, szó vagy akár mondat állandó, kényszeres ismételgetés
- nyelvtanilag helyes beszédre nem képes
- hiányos, befejezetlen vagy nyelvtanilag hibás mondatok megjelenése
- olvasás-, írás-, számolás szerzett (agyi sérülés miatti) zavara
- a szóbeli megnyilvánulás általában véve korlátozott
Afázia két fő típusa:
Szenzoros afázia: a beszédmegértés zavara (aránylag jól tud beszélni, de nehezen érti, amit mondanak neki)
Motoros afázia: a beszédkészség zavara (aránylag jól érti, amit mondanak neki, de nehézsége van a beszéddel)
Parciális teljesítményzavarok („disz-..” -ek)
Parciális = részleges
Disz előtag jelentése = egy-egy terület nem megfelelő, hibás működése
Diszlexia
Olvasási probléma ép látás, normális, vagy akár magas intelligencia mellett.
Ez nem betegség, hanem egy állapot.
Részképességzavar – az agy kicsit másképp működik.
Tünetei:
Óvodás korban:
- megkésett beszédfejlődés
- szegényes szókincs
- nem érdeklik a gyermeket a mesék, a versek, történetek
- szómegtalálási nehézség
- ritmuszavar a mozgásban és a beszédben
- ügyetlenség a mozgásokban
- a testséma-zavar: nem tud a testén tájékozódni, irányok: lenn-fenn, jobb-bal
- tájékozódási zavar térben, és időben
- lassan alakul ki
- zavart vagy lassan kialakuló jobb-bal dominancia (lateralitás) – azaz, hogy jobbkezes, vagy balkezes lesz (erőltetni nem szabad! rászoktatni pl. a jobbkezességre)
- az emlékezet zavara
Iskolás korban:
- az óvodáskori tünetek nagyrészénekmegmaradása
- betűtévesztések: formai alapon: f-t, b-d, a-e; vagy hangzásbeli alapon: g-k
- betűkihagyások, betűcserék, a betűk sorrendjének megfordítása
- lassú olvasástempó
- gyenge szövegértés
- rossz helyesírás (hosszú-rövid megkülönböztetése, egybe- és különírás, az olvasásban jelentkező betűtévesztések itt is megjelennek)
- nehézségek jelentkezhetnek a nyelvtanulásban
Diszgráfia, diszortográfia
Az írás, helyesírás problémája.
Ez nem betegség, hanem egy állapot.
Részképességzavar – az agy kicsit másképp működik.
Egyre elterjedtebb az írás és helyesírás nehézségének külön diagnosztizálása. Bár a két tünet gyakran együttjár.
Diszgráfia: az íráskép „csúnya”
Diszortográfia: a helyesírás zavara
Tünetek:
- az íráskép rendezetlen, nem igazodik a vonalrendszerhez
- a betűk formája változékony, sokszor ki sem olvasható
- a ceruzafogás legtöbb esetben szabálytalan
- másolásnál 2-3 betűnél nem tud emlékezni, ezért lassú a munkatempó, sok a hiba
- tollbamondásnál lemarad, sokat hibázik, mert gondolkodni kell a betűk formáján, az egymásutániságán, 2-3 szónál nem tud többet megjegyezni
A diszgráfia nem egyenlő a csúnya írással, a diagnózis megállapításához szakember vizsgálata szükséges
A diszgráfia gyakran együttjár a diszlexiával, de megjelenhet külön problémaként is.
Diszkalkulia
Számolási probléma normális intelligencia mellett.
Ez nem betegség, hanem egy állapot.
Részképességzavar – az agy kicsit másképp működik.
Tünetei:
- nehézségek az alapműveleteknél ( összeadás, szorzás, fokozottan a kivonás, osztás)
- számok sorrendisége hibás
- helyiérték megértése, alkalmazása problémás
- ujjain számol sok éven át
- többjegyű szám esetén a számjegyeket felcseréli
- nehezen hasonlít össze két számot (pl.: melyik a nagyobb)
- nehezen értik meg a matematikai szabályokat
- analóg (mutatós) órákról nem tudja leolvasni az időt
A diszkalkulia diagnózis megállapításához szakember vizsgálata szükséges.
A tünetek 3. osztálytól jelentkeznek egyértelműbben, amikor már többszámjegyű számokkal, és bonyolultabb matematikai feladatokkal találkoznak a gyerekek.
A „diszes” problémákkal küzdő gyerekek személyiségére, motiváltságára, magatartására hatással vannak a tünetek, az iskolai sikertelenség.
Ezért fontos ezek mihamarabbi felismerése, diagnosztizálása, és terápiás megsegítésük, fejlesztésük.
Hangképzési zavarok
Diszfónia
A hang tisztaságának, a beszéd hangzásának a zavara.
Tünetei:
- rekedtség
- fátyolos hang
- préselő-feszítő hangképzés
- suttogás
- gyakori krákogás
- gombócérzés a torokban
- a hangerő csökken
- rossz légzéstechnika
Okai lehetnek: dohányzás, gégehurut, hangszalagok, gége kóros eltérései, pszichés problémák.
Kezeléséhez logopédus, foniáter, fül-orr-gégész, akár pszichológus szakemberek együttes munkája javasolt.
Beszédészlelés és beszédértés gyengeségei
Beszédészlelés jelentése: a beszédhangok, hangkapcsolatok felismerése (hallom a hangot, hogy ’h – a – l’ és felismerem, hogy ezek a h, a, l hangok, amik a „hal” szóvá állnak össze)
Beszédértés jelentése: a szavak, mondatok helyes felismerése, és megértése, azaz helyes értelmezése (ezt hallom: ’a – h – a – l – ú – sz – i – k’ , és miután helyesen észleltem a hangokat, mondattá áll össze a fejemben: A hal úszik. És megértem, hogy arról az állatról van szó, amely vízben él, és ilyen mozgást végez.)
A beszédészlelés-, értés folyamatának zavara komoly problémát okoz környezetünk megértésében, a tanulásban.
Leggyakoribb tünetei
tünetek óvodáskorban:
- érthetetlen, „halandzsa” beszéd
- makacs, elhúzódó pöszeség
- kérdésekre nem megfelelő válaszok adása
- nem veszi észre, ha a nevét mondják, szólítják (auditív alak-háttér megkülönböztetés)
- zavarja mások hangos beszéde (auditív inger felvételének zavara)
- szereti, ha a TV hangosabban szól illetve a környezete hangosabb
- figyelmetlennek, feledékenynek tűnik
- „mi van?”; „mit mondtál?”
- a másik gyereket figyeli, ha szóban közölték, mit kell csinálni
- nem köti le a figyelmét a mesélés
- nem tudja megismételni a hallottakat
- nem képes megtanulni a verseket, dalokat
- rosszul énekel, „botfülű”
- hamar kifárad (a zajos környezetben)
- diszgrammatikus mondatok jellemzik beszédét
- beszédmegértése vizuális és mozgásos kíséret (segítség) mellett megfelelő
- hosszabb szavakban felcseréli a hangokat, szótagokat
tünetek iskolás korban:
- figyelmetlenség
- nehezen követi az óra menetét
- nehezen dolgozik önállóan
- nem érti, amit olvas
- tollbamondásnál sok hibája van
- gyengébb teljesítmény, mint amire képességei alapján képes lenne
- tanórákon nem aktív
- otthon nem tud egyedül tanulni
Mutizmus
Jelentése: némaság. A beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki.
Szelektív mutizmus: általában ezek a gyermekek jó képességűek, de bizonyos helyzetekben, különböző személyek jelenlétében nem képesek megszólalni (pl. otthon beszél, de óvodában/iskolában nem beszél; vagy éppen fordítva).
Fontos kiemelni, hogy nem a dac áll a probléma hátterében.
A gyermek beszédprodukciója és beszédmegértése ép.
Régebben ezt elektív mutizmus volt ennek az elnevezése.
Mutizmus: teljes némaság (ez ritkán fordul elő)
Lányoknál gyakoribb, mint a fiúknál.
A zavar rendszerint társul olyan jelentős személyiségvonásokkal, mint
- szorongás,
- visszahúzódás,
- (túl)érzékenység és ellenkezés.
- feszültség érzése
- félénkség, szégyenlősség
- érzelmi labilitás
- érzékenység
- fél a felnőttektől
- fél más emberek előtt beszélni
- fél más emberek előtt megjelenni és a figyelem középpontjába kerülni
- ismeretlen helyzettől való félelem
A szelektív mutizmus sikeres kezeléséhez a logopédus mellé mindenképpen fontos a pszichológus munkája!
Autizmus – logopédiai szempontból
Autizmus meghatározása: a szociális, kommunikációs és viselkedés fejlődési zavara, mely egész életen át tartó állapot (nem betegség!).
Azért autizmus spektrum zavar, mert a tünetek az enyhétől a súlyosig nagyon különbözőek lehetnek egyénenként.
Az autizmus olyan összetett, komplex tünetegyüttes, ami befolyással van a teljes személyiségre.
Ezért más problémákkal szemben az autizmus a vezető tünet.
A kommunikációs eltérések nagyon széles körűek lehetnek: az egyáltalán nem beszélő gyerektől a korát meghaladó szókészlettel folyékonyan beszélő, de társalgásba nehezen bevonható gyerekig.
A gyerekek beszédfejlődése többségében megkésve alakul.
A gyermek egyéves kora körül mond néhány szót, majd ezeket elhagyja.
Nonverbális eszközökkel sem próbálja pótolni a beszéd hiányát.
A gyakran a hallott beszédet visszaismétli (echolál), átvett paneleket használ a beszédében.
Beszéde nem személyre irányul, inkább monologizál, vagy a cselekvését kommentálja.
Szokatlan hanghordozást használ, lapos, monoton hangon beszél…
Ha autizmussal élőkkel szeretnénk foglalkozni, meg kell tanulnunk az ő agyukkal gondolkodni, és az ő szemükkel látni ugyanazt a világot – amit mi másként is láthatunk.
„A gyermek nem azért autisztikus, mert nem tanult meg beszélni, hanem azért nem tudta a beszédet elsajátítani, mert autisztikus.” (R. Lempp)
A terápiához a logopédus mellett nagyon fontos az autizmus szakos gyógypedagógus munkája.
Újramesélt könyveim
A könnyen érthető nyelven újramesélt könyveim főhajtásom az eredeti szerzők előtt, és annak segítése, hogy minél többen részesüljenek a kulturális örökség kincseiből.
William Shakespeare: Romeo és Júlia
A könyv A5-ös méretű, nagybetűs, rajzokkal illusztrált, 89 oldal.
Kapcsolat
dr. Perjésiné Farkas Krisztina
Telefonszám
+36(20)4803479
kisterezpfk@gmail.com
Várom kérdését, észrevételét
© ujrameseltregenyek.hu 2024 | Impresszum | Adatkezelési szabályzat | Weboldal készítés: Webpole
Az oldalon olvasható tartalmak és fotók szerzői védelem alatt állnak. A szerző engedélye nélkül nem terjeszthetőek.
© ujrameseltregenyek.hu 2024
Az oldalon olvasható tartalmak és fotók szerzői védelem alatt állnak. A szerző engedélye nélkül nem terjeszthetőek.






